A hotelhoz vettem az irányt, szerencse, hogy anyu elmondta merre menjek. Pár lépésre a kávézótól megpillantottam egy Cortez Hotel nevű helyet. Gondolkodtam egy kicsit, hogy ez-e az a hotel amit anyum mondott. A környéken nem láttam más hotelt, így fogtam és bementem. Majd láttam a folyosó végén egy helységet ahol a szobát kell kivenni. Odasétáltam.
- Üdvözlöm a Cortez Hotelben, segíthetek valamiben?
- Jónapot! Igen, legyen szíves megmondani, hogy ebbe a hotelbe foglaltak-e Jessica Russo névre szobát?
-Igen, ebbe a hotelbe.
Mire fogta, és letette az asztalra a 12-es szoba kulcsát.

- Fenn az emeleten a 2. ajtónál találja.
- Köszönöm!
- majd elvettem a kulcsot, és elindultam a lift felé. Beszálltam, majd megnyomtam a 2. emelet gombját. Amíg ment a lift felfelé, a fejembe az volt, hogy nem is volt rossz a nap, és hogy a főiskola se olyan rossz, mint amilyennek hittem. Oda értem az ajtóhoz, és kinyítottam. Táltva maradt a szám. - Anyu kitett magáért, hogy ilyen nagy szobát vett ki.- gondoltam magamban. Beléptem a szobába, majd kipakoltam a bőrőndömből. Kiszedtem a ruhámat a holnapi sulis napra. Egész jó ruhákat választottam. Átvettem a pizsamám, és beállítottam gondosan az ébresztőt 6 órára. Később rendeltem egy pizzát. Amíg nem jön, gondoltam felhívom Labert-et. Betárcsáztam a számát és felhívtam. Azonnal fel is vette.

-Szia Jess!
-Szia!
-Milyen volt az első napod?-kérdezte kiváncsian.
-Jó, nem gondoltam hogy ilyen jó lesz.
-Annak nagyon örülök!
-Én is, nagyon hiányzol.-mondtam szomorúan.
-Te is nekem!
A beszélgetésünket egy kopogás zavarta meg.
-Most le kell tennem. Szia! Szeretlek! -Jólvan, Én is téged! Szia!

Ötödik fejezet

Még nem tudom majd az idő múlásával kiderül.
-Mi a neved?- kérdezi -Jessica Russo.
Neked? -Emma Parker -
Szép név.
Majd bejött a főiskola igazgatója.
-Sziasztok gyerekek! Köszöntöm az új diákokat nálunk!
Emma megpaskolta a lábam. Úgy tettem mintha leesett volna a ceruzám, hogy megnézzem mit akar. Lehajoltam, majd láttam hogy egy papírt szorongat a kezébe. Gondoltam biztos üzenni akar, ezért elvettem a papír darabot. Az állt a levélben, hogy órák után menjünk el kávézni. Nem vagyok az nagy levelezős lány, szóval megpaskoltam a hátát és a fülébe súgtam, hogy jólvan. Nem sokkal utánna kicsengettek. Hátra fordult Emma, majd igy szólt.
- 3-kor az Express kávézóban jó?-kérdezi

- Jó - mondtam mosolyogva
Teltek- múltak az órák, majd kicsengettek az utolsó óráról is. Mentem volna a a hotelbe mire eszembe jutott, hogy Emma vár valami Express kávézóban. Elindultam, majd a sarkon meg is láttam a kávézot. Bementem, és az ajtóban látom, hogy Emma valami nagyon helyes sötétbarnás feketés hajú sráccal üldögél. Eszméletlen jól nézett ki. Fogtam magam és oda mentem hozzájuk.
-Sziasztok!
-Sziaa Jess! Bemutatom Jawadd-ot.

-Hello - köszönt a sötétbarna szemű srác.
Leültem Emmáékkal szembe, majd jött a pincér. 3 koffeinmentes kávét rendeltünk.
-Hogy-hogy ebbe a suliba jöttél Jess?- kérdezte Emma.
-Nagyon régóta szeretnék ebbe a suliba jönni, anyum is idejárt és gondolkodtam, megpróbálom akkor.
-Értem. Mire Jawadd mgszólalt:
-Én megyek! Szia szerelmem! köszönt el Emmátol. Úristen! Ha megtudta volna miket mondok a barátjáról magamba, megölne. Miután megpuszilta Jawadd Emmát, majd felém fordult.
-Szia Jess, örültem a találkozásnak, remélem még látjuk egymást!
-Szia! Remélem én is.
Annyit beszéltem Emmával, hogy elment az idő tehát mennem kellet. - Emma, nekem most mennem kell. - Öhm oké. Mielőtt elmész megkérdezhetem, hogy holnap nem érsz rá?
-De igen - bólogattam.
-Elmehetnénk moziba - mondta mosolyogva. -Jólvan. -Akkor holnap!.
-Szia!
-Szia! Majd kisétáltam a kávézóból.

Negyedik fejezet

Annyit beszéltünk, hogy majdnem ott voltunk a főiskolánál. Kinéztem a kocsi ablakán, és tudatosult bennem, hogy itt vagyunk.

Megláttam a sok diákot, de az arckifejezésemet csak Labert vette észre. Megfogta a kezem és a fülembe súgta:
-Nem kell izgulnod Jess. - majd egy puszit nyomot az arcomra. - Tudom de ez az egész olyan fura, nem érzem magam otthon.
Vett egy nagy levegőt: - Nem lesz semmi baj. Ha valakinek nem felelsz meg akkor ne nézzen rád. - nyugtatott.
Én is vettem egy nagy levegőt, majd kiszálltam a kocsiból. Laber is kiszált velem és kivettük a csomagjaimat. Csak néztem némán a sok diákot 5 percig, majd Laber igy szólt: -Én indulok Jess. - majd megcsókolt Természetesen visszacsókoltam.
Beszállt a kocsiba, aztán lehúzta a kocsi ablakát.
- Majd hívj fel szerelmem.- és elindult.
Nagy nehezen vettem a bátorságot, és bementem az épületbe. Úgy éreztem abban a pillanatban, amikor betettem a lábam a fényes padlóra hogy engem bámul mindenki,mintha egy vulkánnál lennék, és várnák, hogy ugorjak bele. Erőt vettem magamon és megkerestem a tantermet. Közben körbenéztem, és mindenki olyan jól nézet ki, én meg szerintem nagyon rosszul.
-Nem érzem magam itthon, el kéne mennem. - motyogom magamba.
Majd nem sokkal később, meg is találtam a termet. Beléptem. Nem nagyon éreztem hogy jó az osztály.
- Még csak az első nap.. - nyugtattam magam- Később majd jobb lesz.
Láttam, hogy minden hely foglalt. Amikor beljebb mentem a terembe, éreztem, hogy valaki megérintette a vállam. Hátra néztem. Egy aranyos lánnyal találtam szembe magam. -Szia! Ez a hely szabad! - mutatott a mellette lévő székre.
-Köszönöm!
Amikor leültem ismét hozzám szólt.
-Honnan jöttél?
- Londonból. Te?
- Párizs. -
Az nagyon szép város. - mondtam mosolyogva. Lehet szert tettem egy barátra?

Harmadik fejezet

Ahogy reggel felkeltem, a hasamba görcs állt. Anyum bejött és öröm hangon mondta:
- Jess kelj fel! Eljött a várva várt nap!
- Jól van, anya!
- Gyere le reggelizni.
- Oké, nem sokára megyek, csak rendbe teszem magam az induláshoz.
- Jól van kicsim.
Majd bementem a fürdőszobába, lefürödtem, és próbáltam magam kicsit lenyugtatni, a fejemben rendbe rakni a dolgokat. Kiszálltam a kádból, majd egy törölközött terítettem magam köré. Elővettem a sminkes dobozom, és kivételesen kicsivel több sminket tettem magamra. Elővettem egy fekete szemceruzát, majd elkezdtem pingálni vele a szemeim. Szempillaspirált is tettem fel, majd egy kis ajakrúzst kentem az számra, tényleg nem sokat. A hajam alját begöndörítettem,

de véletlenül megsütöttem az ujjam.
- Ez a nap se lehet jobb!- motyogtam magamban.
De nagy nehezen sikerült, és mit nem mondván, jól néztem ki. befejeztem a készülődést a fürdőben, majd neki álltam keresni valami szép ruhát. Találtam is, egy sötétbarna fodros szoknyát, meg egy egyszerű barna pólót, gyorsan fel is kaptam. És egy régi barna cipőt vettem fel, amit majdnem mondhatni tornacipő. De nekem tetszek. Fogtam a bőröndömet, amiben tegnap már gondosan bepakoltam, és lementem a lépcsőn, majd a konyhához vettem az irányt. És megláttam Laber-t ahogy a konyha asztalnál ül, és anyummal beszél. Lementem a lépcsőn, és Laber tátott szájjal nézett rám.
- Csodálatosan nézel ki!
- Köszönöm, nagyon hiányoztál.
- Te is nekem!-
Majd megpusziltuk egymást, közben anyum csinálta a reggelit, és én is helyet foglaltam, Természetesen Laber mellet.
- Jó reggelt kicsim!
- Jó reggelt anyu.
Majd elénk tette a reggelit.Mi meg gyorsan meg is ettük. Pár régebbi videót néztünk anyummal, meg Laber-tel hogy majd ezekre emlékezzek a főiskolán. Labert már indulásra kész volt. Én pedig vettem a kabátom. Anyum ideadta a videókat, hogy legyen valami a családomról, amit majd nézegethetek. És persze hogy enyhítsem a hiányát. Kimentünk az ajtón és anyumtól elköszöntem, hosszasan öleltem majd Laber így szólt:
- Jess siess, mert el fogunk késni.
- Oké.
Adtam neki egy puszit és gyorsan beszálltam a kocsiba. Az út kicsit halkan telt, mert nagyon izgultam. Laber ezt észre is veszi rajtam.
- Valami baj van?
- Igen kicsit izgulok ettől az egésztől. Félek hogy nem lesz egy barátom se.
-Nem kell izgulnod Jess, sok barátod lesz. Ha meg nem ,akkor gondolj arra, hogy én mindig itt vagyok neked.

- Köszönöm!- Mondtam, majd megcsókoltam. Igen, gondoltam. Labert-nek már más a véleménye, mint anyumnak.

Második fejezet

Az ajtón kilépve, eszembe jutott a főiskola. Igaz már felvettek, de nagyon félek az érzéstől. hogy milyen lesz. Nem vagyok az a nagy barátkozós személy, de az a nagyon egyedüli sem. A kocsihozz értünk, és beszáltunk, enyum egész úton azt fújta, hogy büszke rám. Szinte amit mondott annyi maradt meg bennem, a félelem miatt. Amikor beértünk az étterembe, rendeltünk, én rendeltem egy csirkeszárnyat rizzsel, mig anyum pörköltött krumplival. Amikor a vacsora megérkezett elkezdtünk csipegetni, majd vettem egy nagy levegőt, és anyumnak elmondtam hogy kicsit félek a főiskolától. Egy picit hazudtam neki (mert nagyon félek) Anyum elkezdett beszélni, és nyugtató nézéssel nézz rám. Nagyon sokmindent tudd a főiskoláról, mert ő is odajárt ahova majd én. -Jess nem kell izgulnod. semmibaj nem lesz, jol fogod magad érezni, hétvégén meg hazajöhetsz ha akarsz.-magyarázta. Majd kiböktem neki. hogy az ismerkedéstől félek meg a barátkozától. Erre csak annyit mond -Nem kell barátkoznod, hisz ilyen idős korodba még csak a könyv legyen a legjobb barátod. Ettől kicsit rosszul éreztem magam, hisz eddig minden iskolámban nem volt egy barátom sem. Ezt elmondtam anyumnak is. -Nem kell neked barátkozni Jess-magyarázta. Kicsit ideges vagyok rá, szerintem már azért elég idős vagyok, hogy eldöntsem, hogy akarok-e barátkozni vagy sem. Inkább nem mondtam anyumnak semmit az imént elhangzott mondatáért. Egy ideig csendben ültünk, majd megszólal -mehetünk? kérdezte mosolyogva bolintottam és mondtam hogy mehetünk. kifizettük a vacsorát, majd kimentünk a kocsihozz. és beszáltunk. Egy darabig ismét csend van, és anyum megszólal. -Jess sajnállom, nyugodtan barátkozhatsz, csak kicsit féltelek. Anyum az a fajta, hogy nem akarja hogy lerontsam az eredményeim, csak arra törekedik, hogy jó legyen a jövőm. a bocsánat kérését elfogadtam. majd meglátta, hogy milyen szomorú vagyok, és elmondott egy nagy hirt. Laber eljön velem a főiskoláhozz holnap-mondta mosolyogva.

Nagyon örültem neki, egyből előkaptam a telefonomés irtam neki. -Köszönöm szerelmem, hogy holnap elkisérsz a főiskoláhozz, sokat jelent nekem, szeretlek. 2 perc után jött is a válasz, -Nagyon szivesen életem! Hiányzol. Nem sokára hazaértünk megköszöntem anyumnak a vacsorát, majd boldogan sétáltam a szobám felé. Mosolyogva átvettem a puha pizsamámat és gyorsan elaludtam, hisz holnap nagy nap vár rám.

Első fejezet

-Az életem nagy útan halad most.
Nem rég iratkoztam be egy főiskolába, ahol nem sokára ki jön az eredmény hogy, felvettek-e.
Nagyon félek. A főiskola messze van az otthonomtol, igy egyedül kell Nem Yourkba utaznom Lonndonból.
Egy szállodába fogok lakni, egyes egyedül, Nem nagyon hiszem magamról hogy készen állok az egyedüli életre, hisz még csak 16 éves vagyok.
Laber amibe tudd, segit. Nagyon szeretem mert mindim melettem áll.

De a fóiskola minden egyes másodpercében, nem lehet velem. Ami azért kicsit elszomorit.
Termésetesen el akarok utazni, de csak reménykedni tudok hogy felvesznek-e annyi sok diák közül.
Nem rég fejeztem be, a reggelit, és a szobámhozz veszem az irányt. Egy kis sororzatott nézek, mert még reggel van, és hulla fáradt vagyok.
Késöbb amikor megnéztem a kedvenc sorozatom pár részét, erőt veszek magamon, és feltápászkodom az ágyból a fürdőszobáig.
Bele néztek a tükörbe és látom, a sötétség álom kerikáit a szemeim körül, este nem nagyon tudtam aludni, a főiskolai eredményeim miatt.
A sötét karikákat megprobállom eltüntettni, egy kis puderrel, Nem sokkal mert nem vagyok az a nagy smink barát.
Kentem egy kis púdert a szemem alá, máris jobban nézek ki, felkentem egy kis szempilla spirált is, a biztonság kedvéért.
Hallom a fürdőszobáig hogy anyum sir, felkeltette a figyelmem.
Valyon miért sir? Nem vettek fel?
Nem volt időm gondolkodni, gyorsan leszaladtam a lépcsőn, majd siettem a konyháhozz.
Látom hogy anyum a számitógép elött sir, Ez már csak az eredményeim miatt lehetnek.
Kicsit szomorúan, de sietve odamentem anyumhozz.
Megkérdezem ilyedt hangon hogy mi a baj?
Majd megölel és a fülembe súgja hogy büszke vagyok rád Jess.
Ebből már kezdten sejteni hogy mi a helyzet, kérdő nézéssel nézek rá, és vesz egy nagy levegőt és elmondja hogy felvettek a főiskolába.

Annyira örültem hogy ugrándozzva sikitottam. Anyumnak megköszöntem, amit az imént mondott, és gyorsan felszaladtam a szobámba, és felhivtam Labert-et.
Kettöt csenget és felvette,
-Halo?
-Szia itt Jessica.
-Szia szépségem!
legszivesebben veszekedni kezdtem volna vele, amiért szépségnek szólitott. De annyira örülök hogy belesikitottam a telefonba.
-történt valami?
-Igen felvettek a Főiskolába. mondtam öröm hangon a telehonba.
-Nagyon gratulállok Jess, Tudtam hogy sikerülni fog!
-Köszönöm Labert, Igen sikerült és nem hiszem el.
-ügyes vagy!
-Köszönöm, de most megyek Szia!
-Szia szerelmem!
Majd letettem, aztán bejött anyum, hogy közölje velem, hogy pakoljak be a holnapi indulásra, és utánna mennyünk el ebédelni.
Gyorsan és boldogan intettem neki hogy oké, és kiment a szobából.
Elővettem egy vörös nagy bőröndött, és pár ruhadarabott beletettem.
Nem nyitott polot, mert nem szeretem az olyan polókat amiben kilátszik a derkoltázsom.
Beletettem a bőröndbe a kedvenc könyvemet is, hogy tujak mit csinálni majd abban a nagy szállodában.
Ezután bementem a fürdőszobába, hogy letusoljak majd egy kis ajak rúzst kenjek az ajkaimra.
Amikor befejeztem a fürdőben a készülődést, Ki válaszottam egy zárt de szép ruhát, amibne elmegyek vacsorázni anyummal.
A hajam kivettem a kontyból, majd kifésültem.
Majd ezután felvettem egy elegáns cipőt, és lemetem anyumhozz a szobába.
De ő már készen állt az indulásra, és az ajtó elött várt rám.
-Azt hittem már soha nem érsz ide, Jess (mondta vicces hangon)
Én is elmosolyodtam azon amit mondott, majd elindultunk.